Butának lenni a világ legkényelmesebb állapota. Az ember sodródik az árral, ami lényegében már csak birkák bégető nyája. Úszik a két nyáj, az egyik bal, a másik jobb felé. Eközben oldalra fordulva kibégetnek egymásra: beeee, lerágjátok a legelőt, beeee, mi jobban csináltuk/csinálnánk, beee, pazaroltok, beee, beeee, beeee.
Mindeközben céljaik tulajdonképpen ugyanazok, a legelő, a fehér, réten vígan ugrándozó báránykák és télire meleg szállás. Mind ugyanazt akarják, de nyájaikat báránybőrbe bújt farkasok vezetik.
Ha pedig egy bárány hátsó két lábára áll és észreveszi a farkas kikandikáló füleit, jobbesetben önként távozik a nyájból és életét a kislétszámú középső nyájban folytatja, rosszesetben felfalják, melyet a többi birka vezetőik megsértése okán a legelő törvényének hisz.
És mit válaszoltak ezek a magukat fölöttébb értelmesnek tituláló és önmagukat a jövő értelmiségijének tartó birkák a farkasoknak, mikor azok megkérdezték, becsatlakoznak-e a nyájukba?

Beeeeee.